2012. április 20., péntek
15.fejezet
azt hiszem többé sosem leszünk Krisztiánnal jóba pedig egyik legjobb barátomnak tekintettem de úgy látszik túlságosan
jó volt ...de remélem egyszer továbblép és újra jóba leszünk de ehez idő kell és meg is értem ...viszont remélem
nem csinál semmi hülyeséget..közbe Tomika hívott és mondta hogy a rendőrségen is mondták hogy szerintük kamu
én is elmondtamhogy mi történt nagyjából de mondta hogy menjek át hozzá és meséljek el neki mindent...
amikor odaértem Tomikához odaértem elmeséltem neki mindent
-ajjh Rita sajnálom
-te sajnálod? én sajnálom
-nem én kevertelek ebbe az egészbe bele ha aznap nem mászok rád akkor nem történik semmi gond veled
-figyelj igen nem történt volna velem meg ...de gondolj már bele milyen uncsi lenne az életem néküled
-szóval nem bántál meg semmit
-nem
-oké de akkor ne panaszkodj mától-mosolyodott el
-nem fogok igérem
Soha nem voltam mégilyen boldog, bár egy kicsit még mindig aggóstam Krisztián miatt de legbelül tudom hogy
jó ember és nem fog semmi rosszat csinálni
másnap reggel már készültem a suliba mire rájöttem hogy szombat van ...de gondoltam hazamegyek mertmár napok óta
azt mondom anyámnak hogy egy barátnőmnél alszok elköszöntem Tomikától majd hazaindultam
-Szija anya
-szija kicsim köszi hogy hazajöttél
-én is örülök h itthon vagyok
-na akkor most már mesélj mizujs veled
anyának elmeséltem mindent a klipforgatással és a napjaimmal kapcsolatba ...kivéve Tomika és Krisztián dolgokat
de azért sokat meséltem nehogy feltünő legyen neki hogy nem mesélek
-értem akkor az a lényeg hogy jól érezted magad
-igen nagyon
-egy kérdés ki az az Éder Krisztián
-Sp tudod Fluor hawerja
-jaaj tényleg
-de mért kérded?
-csak mert kaptál egy levelet tőle
-mit és hol van?
-nem olvastam el ott van az asztalon
elvettem a levelet az asztalról majd felsuhantam a szobámba mert már nagyon kiváncsi voltam gyorsan kibontottam
nem meglepő hogy egy üzenet volt benne amit Krisztián maga irt....
"Szija Rita őszintén szólva először nem akartam megirni ezt a levelet de aztán átgondoltam és rájöttem hogy
ennyit megérdemelsz.Szeretnék minden percet órát megköszönni amit veled tölthettem csodásak voltak egytől
egyig és le nem cserélném semmire...Sajnálom amikor bekavartam közted és Tamás közt de nem tudtam parancsolni
a vágyaimnak azt hittem így nekem több esélyem lehet álad de rájöttem hogy nem eröltethetem..de félek hogy
megint elkövetek olyat ami rossz neked vagy másnak ezért most egy kicsit eltűnök a városból hidd el
jó lesz nektek is meg nekem is..megpróbállak elfelejteni és újra barátként kezelni téged...Puszillak:Krisztián
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése